Első stáció

Homlokomat töviskoszorú sebzi,
és köpködni akar engem mindenki.
Tán nem érti a nép, mit tesz most velem,
nyers fájdalom csorog végig mellemen.
 
Kigúnyolják gyógyító szavaimat,
bánatom szomjas csillagokat itat.
Ma megnyílik a szelíd ég felettem,
bőséggel osztogatom a kegyelmem.
 
Ki szította, honnan ered e bősz harag?
Van-e még remény a fénylő Nap alatt?
Jajom visszhangozzák a völgyek-hegyek.
 
Ha kővel dobnak, én kenyérrel fizetek.
Aki elárult, annak nem jár trónus!
Hitemért ítélt halálra Pilátus.